Három évvel ezelőtt már írtam a XIII. kerület árnyékosabb részéről, mindezt megfűszerezve egy rövid kis videóval. Jelentem itt az angyalföldi Lőportárdűlőn semmi nem változott! Sőt! Megállt az idő. Mondhatnám minden a régi. Direkt nem készítettem videót, hisz ugyan azt felvehetném, mint 2012-ben.
De tegyük most félre a Szabolcs utcát, és fókuszáljunk a főútvonalra, a Dózsa György útra. Forgalmas kétszer két sávos, közösségi közlekedéssel (75,79 troli, 105 busz). Egy megállóra a Hősök-tere. Az utazó, ha nem ismeri a környéket, a Városliget irányából érkezve, egy teljesen más világba, más környezetbe csöppen. Egy lepusztult, lepattant környezetbe. Ide már nem jut, ha máshová nem, de legalább az oszlopokra virág. Ide nem jut rendszeres közterület takarítás. De ide nem jut az agyon sztárolt XIII. kerületi közterület-felügyeletből sem. És ezzel el is érkeztem mostani írásom fő témájához.
Mert van ám nekünk, pontosabban fogalmazva a XIII. kerületi Önkormányzatnak 2012 óta, saját szerve, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet néven. Sőt, ennek a szervezetnek 2013 óta van egy úgynevezett területfelelősi csoportja is. És miért írtam, hogy „nekünk, pontosabban…” ? Mert itt, szűkebb környezetünkben, ott ahol élünk, ebből semmit nem érzékelünk. Mire is gondolok? Csak pár észrevétel:
Lassan két éve nyílt a házunk aljában egy kis közért. Eleinte nagyon tetszett, mert bizony az egész környék ebből a szempontból maximálisan ellátatlan. Viszont a közérttel egy időben megjelentek azok az alakok is, akik úgy gondolják sokkal jobb és egyszerűbb a közértben vett piát rögtön helyben elfogyasztani. De nem csak bedobják a felest, és már mennek is. Nem. Ráérősen ücsörögnek a kapu előtti vagy a kapu melletti lépcsőkön, és hozzák az újabb köröket. Mint egy kerthelyiségben. Azon kívül, hogy piszok ronda látvány a Hősök terétől párszáz méternyire a főútvonal mellet üldögélő részegek látványa, közvetlenül a trolibusz megállójában, van más baj is velük. Minden dobozt, flakont, üveget, amiből megisszák a nedűt, szétdobálnak. Cigarettacsikkek, mindenféle papír szemét tömkelege. A kisdolgukat simán elvégzik a kapunkban, vagy attól egy-két méternyire. Bár van, amelyik a nap végére maga alá csinál, és onnan folyik ki az ájer. És természetesen rendszeresen összehányják a járdát, a kapubejárót. Az a lakó, aki nem játszott ugróiskolát kiskorában könnyen bajba kerülhet, mert bizony legtöbbször csak úgy lehet megközelíteni a kapubejáratot. Hangoskodnak, ordibálnak. És mindezt már nyitáskor, reggel hatkor kezdik, és egész napos a buli, vagy váltják egymást. Az utánpótlás folyamatos.
Érdekességnek még megjegyezném, ha a közérttel szomszédos önkormányzati üzlethelyiséget bérbe szeretném venni, ott én nem árulhatnék palackozott szeszesitalt, mert arra nem ad engedélyt az önkormányzat. Mert állítólag sok panasz volt a kerület más részein a fent leírtak miatt. De akkor kérdezem, a magántulajdonú üzleteket és annak környezetét miért nem ellenőrzi senki?
Az alábbi kép galéria úgy gondolom, elég jól bemutatja, mire gondolok:
És, hogy jön ide a közterület-felügyelet? Van egy érvényben lévő rendelet a közterületi alkoholfogyasztásról. Van rendelet az együttélés szabályairól. Van rendelet a köztisztaságról. És van egy térfigyelő kamera felszerelve mindezen történések helyszínétől tíz(!) méternyire.
Mert mis is lenne a kerületi közterület-felügyelő feladata? Többek közt az alábbiak:
– a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabályok által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása,
– közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében,
– közreműködés a főváros köztisztaságáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megelőzésében,
– a dohányzási tilalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ellenőrzése, szankcionálása, (BKK megálló)
Na, ez az, amiből itt nálunk semmi nem valósul meg.
Én itt csak akkor látok közterület-felügyelőt, ha van valami dolguk a kerületi rendőrkapitányságon. Akkor gyorsan azért körülnéznek, ha van szabálytalanul parkoló autó, azt gyorsan megbüntetik (mondjuk abból sem mindet…), és már mennek is tovább. Mintha csak ez lenne egyedül a feladatuk.
Bizony, nem csak az autósok vegzálása lenne a fő feladat. De ugye, az a legkönnyebb.
Két hete, hétvégén annyira elegem lett az egészből, bár még soha nem csináltam ilyet, de felhívtam a közterület-felügyelet számát, és bejelentettem az éppen aktuális eseményeket. Italozás, ordibálás, szemetelés, kapuba vizelés. Gondoltam, ha már ők nem látják a tíz méterre lévő kamerán, jelzem én nekik. Aki a telefont felvette a napszaknak megfelelően köszönt, és intézkedést ígért. Bár nem mutatkozott be, és a nevét csak harmadszori rákérdezésre árulta el. Úgy tíz perc elteltével meg is jelent két közterület-felügyelő. Intézkedés gyanánt azt találták mondani a kedves jóembereknek, akik közül az egyik már annyira részeg volt, hogy maga alá vizelt, hogy ne hangoskodjanak, mert szólt egy lakó. Úgy éreztem nem igazán sikerült megfogniuk a lényeget, így gondoltam odamegyek hozzájuk. Mire odaértem, az egyik már a kocsiban ült, ami megjegyzem egy szép új terepjáró volt, szép fényhíddal, a másik meg éppen telefonált. A kocsijuk mindkét első kerékkel a járdán parkolt, amiért ugye ők rögtön kinyomnak egy tízezres bírságot. De úgy látszik, nekik szabad. Bemutatkoztam és mondtam én hívtam őket. Kértem, hogy legyenek szívesek intézkedni. Erre azt a kérdést tette fel nekem az idősebb közterület-felügyelő: „én most mit csináljak velük?”
Hát….
Ha ennyire nincsenek tisztában azzal, hogy mi a feladatuk és mi a jogkörük, akkor ennek így semmi értelme.
Szintén a kamerával belátható terület másik problémája, a járdán való kerékpározás, és motorozás. A Dózsa György út páros oldalán, a Vágány utca és a Szabolcs utca között rendszeresen motoroznak a Vágány utcában található pizzéria motoros futárjai. Nem egyszer fordult elő, hogy a kapuból kilépve épp hogy sikerült egy gázolást elkerülni. A Dózsa György út páratlan oldalán, a Vágány utca és a Lehel út közötti szakasz pedig a kerékpárosok „birodalma”. Azon oldalon sokkal keskenyebb a járda, van egy BKV megálló is. Mégis napi szinten több mint száz kerékpáros nem kis sebességgel szlalomozik a járókelők, vagy a buszra várók között. Annak, aki a Szabolcs utcából lép ki, érdemes előbb kikukucskálnia, ha nem akar egy bicikligázolás áldozatává válni. Nem mai probléma ez, többször jeleztük, és ugye van egy kamera is. Nem azt mondom, hogy álljanak ki és büntessenek. De ha egy ideig csak napi háromszor tíz percre megjelennének, és figyelmeztetnének minden kerékpárost, lehet élhetőbb lenne a gyalogosok számára is a hely.
Persze ehhez az kellene, ha saját maguktól felismernék a problémákat, és igyekeznének megoldani őket. Hiszen felszereltek ide immár több mint két éve egy kamerát. De ha már nem is a kamera képét vennék alapul, és ha sűrűbben, nyitott szemmel járnának a környéken, talán rájönnének, mis is lenne a feladatuk. Ja, hogy ehhez néha erre is kellene járni?
Nem véletlenül említettem meg írásom elején a területfelelősi csoportot. A járdán egy hetek óta beszakadt aknatető az nem tűnik fel a területfelelősnek? Miért kell több hét után az önkormányzati képviselőnek lefényképezni és neki intézkedni? Ez nem a területfelelős egyik feladata lenne?
Érdekes módon, ha a kerület más részén van dolgom, ott mindig látok közterület-felügyelőt. Ja, hogy az Újlipótváros, meg Gyöngyösi sétány?
Úgy látszik, nekünk nem jár ez a „szolgáltatás”, a védelem. Itt nincsenek virágágyások, amit őrizni kell. Ezek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyeletének az itt élő emberek nem érnek annyit, mint újlipótvárosi társaik.
Joggal mondhatom azt, itt a „végeken” minket másodosztályú állampolgárként kezelnek.
Holnap közérdekű adatigényléssel fordulok a kerületi közterület-felügyelethez, melyben megkérdezem, az utóbbi egy évben hány alkalommal intézkedtek, nem közlekedési szabálysértés ügyében a Lőportárdűlő területén.
Folyt.köv……
3 Responses to Angyalföld másodosztály.