Bliccelő vs közterület-felügyelő. Törvényes? (Frissítve)

Szinte havonta kerülnek fel az internetre olyan videók, amik a két főszereplő, a bliccelő utas és a közterület-felügyelő szabadfogású birkózó viadalát mutatja be. Vagy a bliccelő utassal „adj király katonát!” játszanak szintén közterület-felügyelők, vagy a BKK ellenőrei, biztonsági őrei.

Megpróbáltam utánanézni, milyen törvények, jogszabályok alapján cincálják, rángatják vagy tapossák a bliccelő utast a hivatal emberei. Előrebocsátom, ezen írás nem a bliccelők védelmében készült! Tény, potyázni nem illendő. Van, aki sportot űz a bliccelésből, de van olyan is, aki egész egyszerűen nem tudja kifizetni a bérletet, de még a jegyet sem. Viszont, ha már lebuktak viseljék a következményeket! Úgy gondolom ez így lenne fair.

Visszakanyarodva az alap témára, nézzük kik a résztvevői, a szumósok harcát is szinte kenterbe verő összecsapásoknak.

Ha Budapesten felszállok egy tömegközlekedési járműre, ezzel a ráutaló magatartással automatikusan elfogadom a BKK Zrt. üzletszabályzatát. Felszálltam, elfogadtam, köztem és a BKK között létrejött egy szerződés. Ezen szerződés vitatott elemeit jelenleg a PTK (Polgári Törvénykönyv) hivatott értelmezni, tárgyalni. Amennyiben érvényes jegy, vagy bérlet nélkül utazom a BKK járművein, szerződést szegek. Ezért ha lebukok, pótdíjat vagyok köteles fizetni. Nem bírságot, nem büntetést, pótdíjat. Hiszen nem követtem el sem szabálysértést, sem törvénybe ütköző cselekedetet, „csupán” megszegtem a köztem és a BKK között létrejött polgárjogi szerződést. Ettől még nem leszek sem szabálysértő, sem bűnöző. Normális esetben ilyenkor odaadom az igazolványomat a BKK ellenőrének, vagy helyszínen kifizetem a pótdíjat. A pótdíj kivetésénél, illetve az adataim felírásánál több jogköre nincs is a BKK ellenőrnek. Nem szeretném megsérteni az ellenőröket, de némelyiküket elnézve, hallgatva, talán nem is olyan nagy baj a jogkör hiánya.

Egyszer csak valamelyik fő okos kitalálta, ha már egyes bliccelők levegőnek nézik, fenyegetik, ne adj isten bántalmazzák a BKK ellenőröket, akkor legyen velük közterület-felügyelő is. (?)

Áttúrtam a neten megtalálható összes törvényt és jogszabályt, hogy milyen jogai vannak a közterület-felügyelőknek. Az biztos, hogy kevesebb jogkörrel rendelkeznek, mint a rendőrök. Még ha szeretik is ennek az ellenkezőjét állítani. Például a közterület-felügyelő nem igazoltathat bárkit, bármikor. Nem is állíthat elő senkit. És még, hála istennek, pisztolyuk sincs.

A közterület-felügyelő akkor igazoltathat és járhat el bárkivel szemben, ha szabálysértést, bűncselekményt észlel. Ezekben az esetekben, az igazoltatáson kívül, bírságot szabhat ki vagy visszatarthat, akár fizikai erőszakot is alkalmazva, a rendőrség megérkezéséig.

De akkor milyen törvényi háttérrel igazoltatja és tartja vissza fizikai erőszakkal azt, aki bliccelt a BKK járművén? Hiszen a blicceléssel sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követett el. A bliccelő egy polgárjogi törvénykönyvbe tartozó szerződést szegett meg. Én erre nem találtam törvényt. Mert az, hogy a FÖRI (Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság) és a BKK köt egy megállapodást, az úgy gondolom nem ír felül egy törvényt sem.

Megkérdeztem erről a FÖRI-t :

„Milyen törvényi felhatalmazás, vagy jogszabály alapján jár el a közterület-felügyelő a BKK járművein bliccelőkkel szemben? Gondolok itt a bliccelő igazoltatására, illetve a visszatartására, akár testi kényszer alkalmazásával is.

Önök szerint a BKK járművein való jegy nélküli vagy érvénytelen jeggyel való utazás az szabálysértés, vagy a polgári törvénykönyvbe tartozó szerződésszegés?

Ha a bliccelő együttműködő és igazolja magát a közterület-felügyelőnek, akkor milyen úton-módon kerülnek át az adatai a BKK-hoz?

 Tartanak-e felkészítést, továbbképzést a közterület-felügyelőknek arra az esetre, ha testi kényszert kell alkalmazniuk, akkor azt hogyan és miképp tegyék?”

A FÖRI érdemi válasz helyett elküldött egy a weboldalukon megjelent sajtónyilatkozatot (szó szerint bemásolva).

Megkérdeztem a BKK-t is:

„Önök szerint a BKK járművein való jegy nélküli vagy érvénytelen jeggyel való utazás az szabálysértés, vagy a polgári törvénykönyvbe tartozó szerződésszegés?

Ha a bliccelő együttműködő és igazolja magát a közterület-felügyelőnek, vagy a rendőrnek, akkor milyen úton-módon kerülnek át az adatai a BKK-hoz?”

A BKK nem is válaszolt. Mondjuk nem is vártam mást, sem a FÖRI-től sem a BKK-tól, de egy próbát megért.

A figyelmesebb olvasónak feltűnhetett, hogy a kérdések között szerepel az is, hogy a közterület-felügyelő vagy a rendőr a bliccelő adataival hogyan jár el. Mert törvény szabályozza azt is, hogy az adatokat, hogyan, miként adhatja ki egy harmadik félnek. A törvény betartását vajon ellenőrzi valaki? De ez majd egy másik írás témája lesz.

Ha valaki több információval rendelkezik, ismer olyan törvényt, ami alátámasztja a közterület-felügyelet bliccelőkkel szembeni intézkedéseit, kérem, ossza meg velem és a közösséggel. Mert eddig nekem úgy tűnik, a mostani rendszer nem igazán gömbölyű.

Frissítés:

26 nap elteltével válaszolt a BKK. Válaszuk szerint, a jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel történő utazás polgári jogi szerződésszegésnek minősül.

”

A Társaságunkhoz 2014. január 30-án érkezett elektronikus levelével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

Amint az a BKK Zrt. Üzletszabályzatában is szerepel, az utas által igénybe vett személyszállítási szolgáltatás teljesítését 2012. május 1-jétől kezdődően két jogviszony szabályozza:

– A hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés, mely a BKK Zrt. és az utas között jön létre, és a BKK Zrt. által végzett jegy- és bérletértékesítési, ellenőrzési, pótdíjazási és pótdíjbehajtási, az ezzel kapcsolatos adatkezelési tevékenységet szabályozza. E szerződés keretében az utas jogot szerez arra, hogy a BKK Zrt. által szervezett fővárosi tömegközlekedési hálózatot használja, vagyis a BKK Zrt.-vel szerződött bármelyik Szolgáltató járművein utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKK Zrt.-t megillető, a Díjszabásban meghatározott jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti;

– A személyszállítási szolgáltatási szerződés, mely az utas és az adott járművet üzemeltető Szolgáltató között jön létre, és amely a Szolgáltató által végzett személyszállítási közszolgáltatás feltételeit tartalmazza. A személyszállítási szerződés alapján a BKK Zrt.-vel szerződött Szolgáltató vállalja, hogy az Utazási feltételek alapján és a megállóhelyeken közzétett menetrend szerint a Szolgáltató járműveivel az utast a célállomásra szállítja.

Ezek a jogviszonyok akkor is létrejönnek, ha az utas a Szolgáltatók járművein érvénytelen jeggyel vagy bérlettel, illetve érvénytelen utazási jogosultságot igazoló dokumentummal vagy ezek nélkül kísérli meg az utazást. Utazásnak minősül már a peronzárvonal átlépése is azokon a helyeken, ahol ez kialakításra, felfestésre került. A hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés és a személyszállítási szolgáltatási szerződés csak együttesen jogosítja fel az utast a személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére.

Mindkét, a fentiekben ismertetett jogviszony, vagyis mind a hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés, mind a személyszállítási szolgáltatási szerződés írásba foglalt szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. Azzal, hogy az utas az előzőekben ismertetett cselekedeteivel, ráutaló magatartással a hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződést és a személyszállítási szolgáltatási szerződést létrehozza, egyben változtatás nélkül elfogadja, és magára nézve kötelező érvényűnek tekinti mind a hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés, mind a személyszállítási szolgáltatási szerződés szerinti összes kötelezettségét, azzal a tartalommal, ahogyan ezt a BKK Zrt. Üzletszabályzata, illetve a Szolgáltatók saját üzletszabályzatai meghatározzák.

A fentieknek megfelelően a jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel történő utazás polgári jogi szerződésszegésnek minősül.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy Társaságunk a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságtól hivatalos úton kéri ki azoknak az utasoknak az adatait, akik a jegyellenőrnek nem, csak a közterület-felügyelőnek igazolták magukat. Ezeket az adatokat egy pótdíjnyilvántartó rendszerben rögzítjük. Társaságunk pótdíjkövetelése tehát attól függetlenül fennáll, hogy az utas adatait a jegyellenőr vagy a közterület-felügyelő rögzítette-e.”

A kérdésem továbbra is ugyan az: milyen törvényi felhatalmazás alapján intézkedik a közterület-felügyelet egy polgári jogi szerződésszegés ügyében?