Ki is az a (dr) Rényi Gábor?

A Demokratikus Koalíció XIII. kerületi kampányfőnöke továbbra sem tud belenyugodni abba az óriási „zakóba”, amit az önkormányzati választások után „felvehetett”. Az általa vezetett negatív, hazugságokkal teli, gusztustalan kampány a visszafelé sült el, és megsemmisítő vereséget szenvedtek Hiába próbálták, és próbálják azóta is ezt ilyen-olyan indokokkal szépíteni.

Dr. Rényi Gábor (kampányfőnök) nem adja fel. Folyamatosan támadja a kerület vezetését és a nagy többség által megválasztott képviselőket. Most épp a Kocsis Csaba által vezetett „Tutaj Projekt” néven futó „népi kezdeményezés” mellett agitál óriási vehemenciával. Maga a Tutaj Projekt egy későbbi írás témája lesz. De, hogy lássuk mennyire komoly ez a dolog, két hozzászólás erejéig mégis térjünk ki rá. Az egyik Szegvári Katalin „sajtómunkás” hozzászólása:

rényi2

A másik hozzászólás pontosan arra világít rá, hogyan és milyen módon gyűjtenek aláírásokat a Rényi féle csipet-csapat tagjai:

rényi3

Ez a fajta aláírásgyűjtés az önkormányzati választáson is így zajlott a Rényi Gábor által vezetett csapatnál. Csak akkor az volt a szöveg, hogy: „Dr. Tóth Józsefet támogatjuk”.  A tájékozatlan választónak fel sem tűnt, hogy nem írattak alá vele Dr. Tóth Józsefet ajánló ívet, csak a DK jelöltjét. Hát ez is a Rényi féle „gerincesség” egyik bizonyítéka.

De ki is ez a Dr. Rényi Gábor?

Egyesek (de főleg saját maga) szerint egy sikeres üzletember. Hmmm… Valóban?

Kezdjük 1983-nál, amikor is Rényi sikeres üzleti pályafutása kezdődött. Önmaga is nagyon büszkén vallja a Facebookon egy kommenteben: „nekem már 1983-ban saját vállalkozásom volt, abból éltem”. Hogy 83 előtt hol volt, mit csinált azt eddig jótékony homály fedi, bár vannak erről is információk, de amíg ez nem bizonyítható, addig marad a pletyka szintjén, és nem foglakozom vele. De térjünk vissza 1983-ra. Az 1983-ban még csak 33 éves Rényi Gábornak közel száz szövetkezettől, állami vállalattól, pénzintézettől összesen 125 millió forintot sikerült „összeszednie” a vállalatalapításhoz.  Külön kormányengedéllyel részvénytársaságot gründolhattak, ami évekig az egyetlen „valódi” magyar rt.-ként szerepelt a hazai és a nemzetközi üzleti életben.  Egész pontosan  4 bank és 93 vállalat összefogásával alapították, s ilyen cégformában sajátos módon az 1870-es kereskedelmi törvény alapján kapott működési engedélyt. Aki ismeri az 1983-as politikai állapotokat, az most gondolom, kikerekedett szemekkel csodálkozik, és azt kérdezi: Ez most, így hogy?

A megfejtésre rögtön rájövünk, ha egy kicsit körülnézünk Rényi felmenői között. Rényi Gábor édesapja Rényi Péter hithű kommunista, a kommunista rendszer alázatos kiszolgálója. 1956-tól 1988-as nyugdíjazásáig a Népszabadság főszerkesztő-helyettese volt. A visszaemlékezések szerint az „örökös második ember” az előző rendszer pártlapjának valódi vezetője volt, a szerkesztőség élére parkoltatott pártfunkcionáriusok helyett ő határozta meg a lap irányultságát és káderpolitikáját.  1980–1988 között az MSZMP KB tagja volt.  Ilyen pedigrével mennyire hihető, hogy a bankok és az állami vállalatok csak azért adtak pénzt a vállalatalapításra, illetve a kormány azért engedélyezte a részvénytársaságot, mert Rényi Gábor 33 évesen egy világhírű, és sikeres gazdasági szakember volt, akiben óriási fantáziát láttak? Ennek eldöntését a kedves olvasóra bízom.

Az így alapított részvénytáraság a Novotrade Rt. volt. Az első évek sikerességét nem volt nehéz magalapozni, hiszen kezdetben számítástechnikai hardverek és szoftverek importjával és kizárólagos belföldi forgalmazásával foglalkozott, köztük Commodore 64-es számítógépekkel. Tetszenek érteni? Egy olyan, addig mindenkinek tiltott, COCOM-listán szereplő terméket forgalmazhattak, amit rajtuk kívül senki más. Természetesen a „Párt” jóváhagyásával. hála apukának. Hát így nem nehéz sikeresnek lenni, ugye?

„A cég növekedése elképesztően gyors – és majd- ennyire szervezetlen – volt. A dinamikus terjeszkedéshez olcsónak hitt hiteleket vettek fel – a kilencvenes évek elejéig összesen 2,7 milliárd forintnyi hitelt és szállítói tartozást fizettek vissza – és szinte bármilyen, nyereségesnek remélt üzletbe belevágtak. 1990 előtt több mint 70 társaságban bírtak jelentős tőkebefektetéssel. Súlyos piaci csapások, akárcsak a hasonló gyorsasággal fejlődő iroda- vagy számítástechnikai cégeket, a Novotrade-et is érték 1988 után, amikor az addig elszigetelt, zárt magyar piac megnyílt az iparág valódi óriásai előtt. Ugyanekkorra esett a kamatszint jelentős emelkedése, így 1990-ben már a teljes árbevétel közel tizedét, 400 millió forintot kellett a kamatok törlesztésére költeni.”

Vagyis, ahogy lazultak az állampárti szabályok, és mások is üzletelhettek, az addig sikeres üzletember által vezetett cég összeesett.  És ettől kezdve már csak a lejtmenet jött. Bizony, kellemetlen is az, hogy sem apuka, sem a párt már nem áll a cég mögött, és meg kell birkózni a betevőért, igazi piaci viszonyok között.

„1990-ben újabb „elsőséget” mutathatott fel: a Novotrade lett az első kelet-európai tőzsdei papír. Előbb még csupán Bécsben, de 1991 áprilisától már a Budapesti Értéktőzsde B kategóriájában is szerepelt a részvény.
A rendszerváltás nehézségeket és lehetőségek sorát hozta a cégnek, amely a folyamatos profilbővítés, illetve -váltás során egyfajta holdingként mindenbe belevágott. Hol játékok (például Matchboxok), hol hangszerek (Roland), hol textiláruk (Fruit of the Loom) kereskedelme, hol nyomdai és/vagy kiadói tevékenység bukkant fel a legfőbb profilok között, de a Novotrade üzemeltette az egykori Dixie Chicken gyorsétterem-láncot is. Volt, amikor a gépkocsi-értékesítés – a Peugeot és a Nissan márka járműveinek – hazai forgalmazása lett a fő üzlet. Utóbbi, sikeresen kezdődő kapcsolatból amúgy pereskedés lett, és a bíróság a Novotrade-nek végül 5 millió dollár kártérítést ítélt meg a japán gyártótól.”

De az üzlet már nem dübörgött. Ekkor jött egy kis tiltott értékpapír kereskedelem.

„A Novotrade-részvények 1990 októberében még névértékük 905 százalékán keltek el, a cég közismertté vált nehézségei nyomán az ár két évvel később már a névérték alatt volt. Egy évvel később pedig alig lehetett a névérték felénél többet kapni e papírokért, noha 1993 első felében már több, a válságmenedzselés sikerességére utaló bejelentést is tett a cég vezetése. Többek közt a papír jellemzően kis forgalmával, alacsony likviditásával is magyarázható, hogy az árak tavaly őszig csak jelentős késéssel reagáltak a holding teljesítményéről érkező hírekre. A múlt év vége azonban a Novotrade kistulajdonosainak legmerészebb álmát is felülmúlta, a szeptember 6-i 600 forintos ár napról napra emelkedve 900, 1000, 1200, majd 1360 forintra kúszott fel, és a hónap végén már 1915 forintot ért a részvény. A cég vezetése szeptember 25-én még nem talált magyarázatot a 300 százalék fölötti áremelkedésre, október elején viszont kiderült: a Novotrade-részvényt bevezetik a stuttgarti telefonkereskedelembe. Az ár ezt követően ismét – lényegében megmagyarázhatatlanul – megduplázódott, majd jött a bejelentés, hogy a papírt bevezetik a müncheni kereskedelembe, illetve a cég alaptőke-emelést hajt végre 4500 forintos árfolyamon. Végül néhány kötés erejéig egészen 6600 forintig növekedett az ár.

Mindez már az elnézőségéről híres értékpapír felügyeletnek is sok volt, és saját kezdeményezésre vizsgálatot indított. Mintegy 20, a Novotrade kereskedelemben szerepet játszó brókercégtől bekért adatok alapján próbálták kideríteni, kik mozgathatták talán tudatosan az árakat, kik rendelkezhettek csak szűk körben ismert információkkal, és kik voltak a „követők”, akik egyszerűen ráéreztek az üzleti lehetőségre. A pénzszűke és jogszabályi hiányosságok sújtotta felügyeletnek kivételesen szerencséje volt – az emelkedő árakon elsők közt megbízásokat adó egyik személy, Jákó Béla sorozatosan nem vette át a neki küldött leveleket, amiben kérték, jöjjön be az ÁÉTF-re nyilatkozni befektetéseiről, tanácsadóiról. (Természetesen sem a megjelenésre, sem a kérdőív kitöltésére nem kötelezhető a befektető, mindez csak felügyeleti kérés). Végül a vizsgálat vezetői személyes kézbesítésre szánták rá magukat, és a megadott címen vették csak észre, hogy Jákó Béla szomszédja, az ikerház másik felének tulajdonosa Rényi Gábor, a Novotrade vezetője.”

A felügyelet vizsgálódása nyomán 1994 májusában büntetőeljárás kezdődött. A vádlottak azt bizonygatták, hogy a tízéves szomszédi és üzlettársi múlt ellenére nem történt bennfentes információk átadása, és Jákó azért halmozott fel Novotrade-papírokat, kölcsönt is felvéve, mert bízott az őszi tőzsdei fellendülésben és Rényi erőfeszítéseiben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon mégis bűnösnek találta Rényit és Jákót, s a fellebbezések után másodfokon a Fővárosi Bíróság is elmarasztalta őket, igaz, mérsékelte a büntetést. Végül hat hónap felfüggesztett fogházi elzárás és 1,8 millió forintos pénzmellékbüntetés lett az ítélet, ugyanakkor az érintetteket mentesítették a büntetett előélet jogi következményei alól. Rényi Gábort első fokon még felbujtóként, másodfokon bűnsegédként nevesítették.

Innen már csak lefelé vezet az út. A sikeres üzletember még az elsők között belevágott az úgynevezett „B” részvényeket, az értéktőzsdére dobó cég vezetésébe.  A „B” részvényt kibocsájtó cégekről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy effektív termelés, értékteremtés, forgalom nincs. Mint ahogy, gyakorlatilag alkalmazottak sincsenek. Van viszont igazgatótanács, elnökkel, tagokkal. És vannak szép ígéretek a kisbefektetőknek. A lényeg, hogy vegyék a részvényeket, lehetőleg minél többen. És vették is a szerencsétlenek. Hiszen sokuknak Rényi egy igazi ikon volt, egy gazdasági zseni. Ők csak azt látták, hogy kitalálta a Novotradet, de azt nem, hogy mindez, hogy jöhetett létre. Az ő szemükben Rényi egy gazdasági zseni volt.  Ez volt a nagy napelem gyártó blöff.

A Genesis Energy NyRt. a Novotrade Rt. átalakulásával jött létre 2006-ban. A korábban szoftverfejlesztéssel és elektronikus könyvkereskedéssel is foglalkozó Novotrade egy nemzetközi napelem-gyártó konszern létrehozásának céljával stratégiai partnerségre lépett a Genesis Technology Fund-dal, felvéve annak nevét is. A projekt célja egy olyan multinacionális cég felépítése, amely néhány éven belül az új generációs vékonyfilm-technológiával készülő napelemek nagyipari gyártása révén vezető szereplővé válhat a napelempiacon. Ennek érdekében egy kapavágás sem történt.

De volt országos roadshow. Szó szerint. Ezek alkalmával Rényi és a többi igazgatósági tag előadásokat tartottak, beszámoltak arról, hogy épp hol tart a projekt, ezzel is megnyugtatva a kisbefektetőket, illetve újakat próbáltak toborozni.

Persze egy idő után a helyzet tarthatatlan volt. Hisz kiderült a napelem gyártásból semmi sem lesz, de Rényiék még szerettek volna egy kis pénzt szakítani. Ennek érdekében, és a kisbefektetőket is megnyugtatandó, összeolvadtak egy bányászati jogokat (mást, semmit) tulajdonló céggel. Ebből a fúzióból lett a mai napig is létező HUN MINING NyRT.  A Genesis kisrészvényesek, Hun Mining kisrészvényesek lettek. Rényi itteni tevékenysége is érdekesre sikerült. Volt itt szó eltűnt váltókról, liechtensteini bankról, fizetésképtelenségről, büntetőfeljelentésről, kártérítési perekről.  Itt olvasható.

 

Rényi ma már nem érdekelt a Hun Miningben. Még idejében kiszállt. Gondolom nem jött ki rosszul belőle. A sikeres üzletember ténykedésének mérlege röviden a Novotrade-től a Hun Miningig a kisrészvényesek szemszögéből : „A cég hosszú távú „sikereit” szépen jelzi a részvény áralakulása: a tőzsdei bevezetés után, 1991 áprilisában 44 ezer forint volt egyetlen részvény árfolyama, múlt pénteken pedig 23 forint (azaz 0,05 százaléka a korábbinak). Ez 2013. áprilisi adat. Azóta már a 17 forint is kiugró érték.

Ugye ezek után senki sem csodálkozik azon, hogy Rényi nevét már nem foglalják imába a kisbefektetők. Akinek van kedve és ideje, olvasgassa a portfólió.hu fórumát, erről a témáról.

 

De érdemes még Rényire figyelni. Legújabb húzása, az egyelőre még zártkörűen működő Happy Business Services Zrt. Most jelenleg ide menekítette a már szinte nem működő cégeit, amik már csak papíron érnek valamit. A fent nevezett cég weblapja is sokat mondó. Az már természetes, hogy az igazgatóság elnöke maga Rényi. Az igazgatósági tagok névsora olyan mintha a Genesis, vagy a Hun Mining igazgatósági tagsását olvasnánk a Rényi érában. Ugyan azok a régi, kipróbált lojális sameszok. Na de a felügyelőbizottság összetételén már csak kacagni lehet. Ugyan is a felügyelőbizottság elnöke Rényi Gábor felesége, a tagok pedig a lánya és a fia.  Kíváncsian várom, a Zrt.-ből mikor lesz Nyrt. és mikor robban be az értéktőzsde „B” kategóriás részvénykibocsájtói közé. Ezzel az üzleti előélettel és szemlélettel szerintem nem kell sokáig várnunk.

Hát röviden, ez ma, 2014-ben a Demokratikus Koalíció egyik kerületi kampányfőnöke. Sokszor nem értem a Dk-t. Ilyen előélettel, ilyen gerinccel rendelkező emberre én maximum használtautó eladást bíznék.

A folytatásban megpróbálom kideríteni (dr) Rényi miből írta a doktori értekezését, és hogy egyáltalán hol lehet hozzáférni. Mert sem az interneten, sem az Országos Doktori Tanács jegyzékében nem található.


A bejegyzés kategóriája: Ahol élünk
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

2 Responses to Ki is az a (dr) Rényi Gábor?

Hozzászólás a(z) Lakos László Dr bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük